Kosár:0
Összes:0 Ft
A kosarad üres.
Hírlevél:

Tudtad-e a gombákról általában?

Megosztás


Mi a gomba? Egyszerű és közérthető megfogalmazásban: gomba ami nem növény, nem állat, nem kékmoszat és nem baktérium. Szakszerűbben: a gombák valódi sejtmagvas, klorofill nélküli, szerves anyagokkal táplálkozó (heterotróf) élőlények. Nagyon változatos csoport, nem egységes származású, amit a modern gombarendszerek is tükröznek. A gombák alapvető tulajdonságaikban különböznek a növényektől és az állatoktól, de mivel sokáig növényeknek tartották őket, így oktatásuk a növénytani tanszékekhez és tantárgyakhoz kötődik napjainkban is. A gombákkal foglalkozó tudomány a mikológia. A gombákat ma már az álatokkal és növényekkel egyenrangú, azoktól különböző „országnak” (regnum) tekintik.

A gombák szerepe a földi anyagkörforgalomban: A gombák szerepe a bioszféra anyagháztartásában igen nagy. Mint heterotróf szervezeteknek, energiatermelő folyamataikhoz élő vagy elhalt szerves anyagra van szükségük. Az állati és növényi eredetű szerves anyagok lebontását kisebb, más szervezetek számára is felvehető szerves vagy szervetlen molekulákká a szaprotróf baktériumokkal közösen a gombák végzik. Ez a tevékenység teszi lehetővé, hogy a hatalmas mennyiségű biógén hulladék a növények számára ismét felvehető formában jusson vissza a talajba, a vizekbe és a levegőbe. A gombaenzimek egyedülálló biológiai potenciálja nélkül a földi élet a mai formájában nem létezhetne.

A gombák száma: Földünk jótékony hatású biológiai tartalékai csaknem kimeríthetetlenek, s a fitoterápia számára nagyrészt kiaknázatlanok, különösen, ha arra gondolunk, hogy a bolygónkon élő rengeteg növényfajnak csak kis százalékát ismerjük. Korábban ide sorolták a gombákat is, melyek ma külön országot alkotnak. A gombák országa rendkívül változatos taxonokat foglal magába, különböző ökológiai szerepű, életstratégiájú és morfológiájú élőlényeket egészen az egysejtű, vízi életmódot folytató rajzóspórás gombáktól a nagyméretű kalaposgombákig. A gombafajok számát - más élőlénycsoportokhoz hasonlóan - pontosan nem ismerjük. Naponta fedeznek fel új fajokat, nagyon sok gombafaj egyszerűen nem kerül az emberi figyelem középpontjába. Többen vállalkoztak a gombafajok számának becslésére, ebből a legelterjedtebb vélemény szerint 1,5 millió körül lehetnek. Az ismert fajok száma 70 000 körül van, ebből közel 30 000 nagygomba.

Mit nevezünk nagygombának? Az általánosan használt vélemény szerint nagygomba minden gomba, mely szemmel látható termőtestet (vagy termőtestpárnát) fejleszt. Ez utóbbi alapján több nyálkagomba is nagygombának minősül. A nyálkagombák kivételével a nagygombák gombafonalakból (hifákból) épülnek fel. Ezek a fonalak kötegeket (micéliumot, tenyésztestet) alkotnak, melyek átszövik az aljzatot (talaj, fa, stb.) amelyben élnek. Ha párhuzamba állítjuk (analógiával) a növényekkel, akkor ez a tenyésztest felel meg az egész növénynek. A tenyésztest az esetek nagy részében szabad szemmel nem látható, és a többi rész is az aljzatban rejtőzik. A nagygombák ivaros szaporodásához nélkülözhetetlen a termőtest. Ezt nevezi a köznyelv "gombának". A termőtest a növények termésének felel meg, az előbbi analógiával élve. Vagyis, amit a nagygombából láthatunk, az mindössze a termőtest, mely csupán az ivaros szaporodás időszakában, kedvező körülmények között fejlődik ki, míg maga a gomba (a tenyésztest) több évig és folyamatosan megtalálható az aljzatban.

A nagygombák gyógyászatban betöltött szerepe: Ahogy az ehető és mérgező gombák használata, úgy a gyógyhatású gombáké is az ókorra nyúlik vissza. A teljesség igénye nélkül említendő a bükkfatapló, óriás pöfeteg, melyeket a népi gyógyászat vérzéscsillapítóként használt, a júdásfülegomba, melyet szemgyulladásra, az erdei szömörcsög, melyet köszvény ellen és a borsos tejelőgomba, melyet húgyúti betegségek ellen használtak. Szintén régóta használ a kínai gyógyítás is nagygombákat, több mint 100 fajt. Napjainkban egyre több kutatás célozza a gombák gyógyító hatásának tisztázását, így részben új gyógyító hatású fajokat sikerült kimutatni, másrészt régóta használt fajok hatásmechanizmusát megállapítani, gyógyító hatásukat igazolni vagy cáfolni.

Mit találtak Ötzinél a jégembernél? Nemrég, 1990-ben találták meg az osztrák-olasz határ közelében, az Alpokban jégbefagyott ősünket, a „jégembert” (Ötzi”). Eltekintve sok-sok, igen érdekes antropológiai információtól, a talált maradvány kb. 5300 éves, és elődünk kis táskájából gombák, méghozzá két taplófaj maradványai kerültek elő. Legtöbben úgy gondolják, az egyik a tűz gyújtásához lehetett segédeszköz, a másik (a nyírfatapló) azonban valószínűleg más okból (ez lehetett kultikus cél , de lehetséges, hogy elődeink már tudtak valamit e faj antibiotikus, gyógyító hatásáról) volt felszerelése része.

Mekkora a legnagyobb gomba? Egy 2001-ben, Oregon amerikai államban, a Blue Mountains hegységben található Malheur Nemzeti Erdőben történt felfedezés szerint a Föld jelenleg legnagyobb kiterjedésű, és egyben legöregebb (legalább 2400 éves) ismert élőlényét a farontó gombák közé tartozó, gyökérbetegséggel igen nagy károkat okozó mézgomba (Armillaria ostoyae) a gombának egy telepe alkotja. A föld alatt élő gomba a fák gyökere mentén igen lassan terjeszkedik, cipőfűzőszerű fonalak, „rizomorfok” segítségével. Fejlődése valaha spórából indult ki, majd vegetatív szaporodással az egész környéket behálózta. A genetikai vizsgálatok igazolták, hogy a vizsgált „egyed” klónjai 9,65 km²-nyi területet borítottak be.

A legnagyobb termőtest pedig: A mostani gigantikus taplógombára Kínában, Hajnan (Hainan) tartományban egy erdőben bukkantak a tudósok. A gomba korát húszévesre becsülik. Termőteste 10,85 méteres, szélessége 82-88 centiméter, vastagsága 4,6-5,5 centiméter, súlya 400-500 kilogramm körül van, amely egy hatalmas kidőlt fából táplálkozik. A termőtest a becslések szerint 450 millió spórát tartalmazhat.

Mikor jelentek meg a gombák a föld történetében? A tudomány mai állása szerint a gombák a Devon-korszakban, a szárazföldi növényekkel egy időben jelentek meg a földön, mintegy 400 millió évvel ezelőtt, az ember pedig kb. 30 ezer éve ismeri őket.

Első ismert gombamérgezés: Az első feljegyzett gombamérgezést Euripidész görög költőnek köszönhetjük, aki egy nőnek és három gyermekének gombamérgezés okozta pusztulásáról számol be.

Megosztás